Tölgylevelű hortenzia
Főbb jellemzői
-
Lombozat: Neve nem véletlen: mélyen karéjos, karcsú levelei megszólalásig hasonlítanak a tölgyfa levelére. Ősszel lenyűgöző, mély bordó, skarlátpiros és bronzos árnyalatokba borul.
-
Virágzat: Nyár elejétől hozza nagy, kúp alakú (bugás) virágzatait, amelyek először hófehérek vagy krémfehérek, majd az idő teltével elegáns rózsaszínes, ózsín-testes árnyalatúvá érnek.
-
Méret és alak: Általában 1,5–2 méter magasra és hasonló szélességűre növő, terebélyes, gömbölyded cserje.
Gondozása és igényei
-
Fényigény: A félárnyékot vagy a szűrt fényt kedveli a legjobban, de a többi hortenziához képest lényegesen jobban viseli a délelőtti vagy késő délutáni napsütést is.
-
Talaj: A jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag, enyhén savanyú vagy semleges talajt meghálálja. A pangó vizet nem bírja, gyökere elrothadhat tőle.
-
Öntözés: Meghálálja a rendszeres öntözést, különösen a nyári kánikulában és az első egy-két évben a begyökeresedésig.
-
Metszés: Az előző évi (idős) fán hozza a virágait, így metszést alig igényel. Ha alakítani szeretné, azt közvetlenül az elnyílás után, késő nyáron érdemes megtenni, hogy tavaszig legyen ideje új virágrügyeket nevelni.
-
Télállóság: Kiválóan fagytűrő, a hazai teleket problémamentesen átvészeli szabadföldben.
Népszerű fajták
-
'Snow Queen': Hófehér virágai mereven felfelé állnak, levelei ősszel ragyogó bíborpirosak.
-
'Snowflake': Különlegessége a duplatelt, réteges virágszirmokban rejlik, amelyek vízesésszerűen hajolnak meg.
-
'Pee Wee' / 'Ruby Slippers': Kisebb termetű, kompakt fajták, amelyek kisebb kertekbe vagy előkertekbe is tökéletesek.
A tölgylevelű hortenzia szaporítása otthoni körülmények között is meglehetősen egyszerű és sikeres folyamat.
A három legbeváltabb módszer a zölddugványozás, a bujtás és a tőosztás.
1. Zölddugványozás (Késő tavasz – kora nyár)
Ez a legelterjedtebb és legeredményesebb módszer. A legmegfelelőbb időszak a május vége és a július közepe közötti periódus, amikor az idei hajtások még rugalmasak, de az alapjuk már enyhén fásodni kezdett.
-
Hajtás kiválasztása: Keressen egészséges, virágtalan, kb. 10–15 cm-es hajtáscsúcsokat.
-
Előkészítés: Az alsó leveleket távolítsa el, csak a felső 2–4 levelet hagyja meg. Ha a megmaradt levelek nagyon nagyok, vágja őket félbe keresztben, hogy csökkentse a párologtatást.
-
Ültetés: A hajtás alját mátsa gyökereztető hormonba (elhagyható, de segíti a folyamatot), majd dugja jó vízáteresztő, nedves tőzeg és homok (vagy perlit) keverékébe.
-
Páratartalom: Takarja le a cserépet egy átlátszó műanyag flakon felével vagy fóliával a magas páratartalom biztosításához. Tartsa meleg, szűrt fényű helyen, és ügyeljen rá, hogy a földje soha ne száradjon ki.
-
Gyökeresedés: 4–6 hét alatt meggyökeresedik, amit az új levelek megjelenése jelez.
2. Bujtás (Tavasztól kora őszig)
A bujtás a legbiztosabb módszer, mivel a szaporítandó hajtás mindaddig az anyanövénytől kapja a tápanyagot, amíg meg nem gyökeresedik.
-
Földközeli hajtás kiválasztása: Válasszon ki egy hajlékony, földhöz közeli fiatal ágat.
-
Földbe süllyesztés: A hajtás középső részén óvatosan sértse meg a kérget (vagy távolítsa el ott a leveleket), majd hajlítsa le, és fúrja a föld alá kb. 5–10 cm mélyen.
-
Rögzítés: Rögzítse egy drótkampóval vagy nehezékkel (pl. egy kisebb kővel), a hajtás csúcsát pedig intse felfelé, és karózza ki.
-
Leválasztás: Következő tavaszra az elföldelt rész erős gyökérzetet fejleszt. Ekkor egyszerűen vágja le az anyanövényről, és ültesse át a végleges helyére.
3. Tőosztás (Kora tavasz vagy késő ősz)
Akkor alkalmazható, ha a növény már idősebb, terebélyes, és több tőből álló sarjat nevelt.
-
Még a tavaszi rügyfakadás előtt (vagy lombhullás után ősszel) ássa körbe a bokor egy részét vagy az egész növényt.
-
Egy éles ásóval vagy késsel válasszon le egy olyan gyökeres részt, amely saját hajtásokkal is rendelkezik.
-
Az új tövet azonnal ültesse el a kívánt helyre, és alaposan öntözze meg.
1001Virág cikkek
