Titánbuzogány, vagy óriáskonytvirág II.

Titánbuzogány, vagy óriáskonytvirág II.


Ezt a külső képpet a facebookon találtam.

Legszebb fotók a nagyvilágból csoportba töltötték fel.

Rengeteg hozzászólást kapott, többek között ezeket is:

- Olyan mintha egy női lábat látnék! Mint aki fejjel lefelé van és kis szoknyában.

- Nagyon szép, ritka virág! Isten csodavirága!!! 

- Első látásra én is valami cirkuszi látványosságnak gondoltam ...

- Nagyon különleges szép virág, sokáig virágzik.

- Azt mondják,hogy szörnyű büdös, alig lehet a környezetében megmaradni.

- Azt olvastam róla, hogy csak egy napig virágzik és nagyon büdös virág - látványnak nagyon szép.

- Köszönöm szépen hogy láttam hogy ilyen is van.           

- Egyszerűen gyönyörű!                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      

 
Titánbuzogány
 
Titan-arum1web.jpg
 
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales)
Család: Kontyvirágfélék (Araceae)
Alcsalád: Kontyvirágformák (Aroideae)
Nemzetség-
csoport:
Thomsonieae
Nemzetség: Óriáskontyvirág (Amorphophallus)
Faj: A. titanum
 

titánbuzogány (Amorphophallus titanum) a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó növényfaj, melyet egyszerűen óriáskontyvirágnak is hívnak. Odoardo Beccari olasz botanikus fedezte fel 1878-ban Szumátrán.

Elnevezése

A latin név a görög amorphosz (formátlan), phallosz (pénisz) és titan (óriás) szavakból származik.

Elterjedése

Eredeti élőhelye Szumátra nyugati része, de mára a trópusokon többfelé ültetik.

Megjelenése, felépítése

A föld alatti gumó tömege gyakran 50–75 kilogramm.

A buroklevéllel körülvett torzsavirágzat magassága több mint két méter. A legnagyobb méretű – 2,94 méter magas – virágzatot 2005-ben a stuttgarti Wilhelma botanikus kertben mérték A legnagyobb feljegyzett gumó a Királyi Botanikus Kertekhez tartozó Walesi hercegné-házban volt; pihenő állapotban 91 kilogrammot nyomott.

Életmódja, termőhelye

A virág erős bűzt, dögszagot áraszt, amivel egyrészt elriaszt sok kártevőt és embert, másrészt magához vonzza a virágot beporzó legyeket. Szumátrán a föld alatti gumóját élelmiszerként használják. Számos mérsékelt égövi botanikus kertben megtalálható.

Virágzás után a gumóból kihajt egy új levél, amely egy kisebb fa magasságát éri el. Ez idővel elfásul, a teteje három részre oszlik, és belőle több kisebb levél nő ki. Az új lomb 6 méter magas és 5 méter széles lehet. Az elfásult levél minden évben elhal, és a következő évben új levél nő a helyébe — közben a gumó körülbelül 4 hónapig pihen.

Felhasználása

Sok keményítőt tartalmazó gumóját Szumátrán sütve vagy főzve eszik. Számos mérsékelt égövi botanikus kertben megtalálható.

 

Forrás: Wikipédia

Tetszett a cikk?

 

 

1001Virág cikkek

További cikkek »

 

...