Mezei zsája


Mezei zsálya 

 
 
Virágai közelről
Virágai közelről
 
 

mezei zsálya (Salvia pratensis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Népies nevei: foszló viráglóbárzsingréti-zsályavad-zsálya vagy skarlát-zsálya.

Előfordulása

A mezei zsálya csaknem egész Közép-Európában igen gyakori. Ez a növény még megtalálható Európa többi részén is, Ázsia nyugati felén és Afrika északi részein is.

Alfajai

  • Salvia pratensis subsp. bertolonii (Vis.) Soó
  • Salvia pratensis subsp. haematodes (L.) Arcang.
  • Salvia pratensis subsp. laciniosa (Jord.) Briq.
  • Salvia pratensis subsp. pozegensis (Watzl) Diklic
  • Salvia pratensis subsp. pratensis L.

Megjelenése

A mezei zsálya 30-80 centiméter magas, évelő növény. Szőrös, felálló szára üreges, felső részén elágazó. A levelek szíves vállból induló hosszúkás tojásdadok, ráncosak, egyenlőtlenül vagy kétszer csipkés, fűrészes szélűek, épek vagy gyengén karéjosak, 8-12 centiméter hosszúak, túlnyomó részük tőállású. Virágai sötétkékek vagy ibolyakékek, ritkán rózsaszínűek vagy teljesen fehérek, 6 virágú álörvökben állnak. A párta csöve 1,5-2,5 centiméter hosszú, a felső ajak feltűnő, sarló alakú. A csésze 1 centiméternél rövidebb, egyenlőtlenül fogazott, a felső ajka csaknem ép szélű. A murvalevelek a csészénél jóval rövidebbek, zöld színűek. A virágzat rövid bozontos és többé-kevésbé mirigyszőrös, ezért kissé ragadós. Megporzása szokatlan módon történik. A nektárt kereső rovarok bebújva a virágok torkába, akaratlanul is megmozdítják a porzószálak alját, amitől a felső ajakban lévő porzó lecsapódik, a rajta lévő virágpor pedig a rovarok hátára hullik.

Életmódja

A mezei zsálya száraz rétek, füves lejtők, sovány gyepek, legelők, mezsgyék és cserjések lakója. A laza, bázisokban gazdag, meszet is tartalmazó talajokat kedveli. Az időszakos szárazságot is jól elviseli. Melegkedvelő faj.

A virágzási ideje májustól júliusig, esetleg augusztusig tart. Virágait főleg méhek és poszméhek porozzák meg. Mikor nektárt keresnek a virágban, a bibeszál érintkezik a rovarok hátával, és felveszi az idegen virágról érkezett virágport.

Forrás:wikipédia

Külső kép:Készítette: Harald Süpfle - photo taken by Harald Süpfle, CC BY-SA 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=842649

Tetszett a cikk?

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

1001Virág cikkek

További cikkek »

 

...