Köszöntők, versek, történetek, gondolatok/1

Köszöntők, versek, történetek, gondolatok/1


Megkésett köszöntő

Hiába nő a sok virág,
hiába színes a világ,
hiába mind, ha nincs minek!
Adnék virágot, s nincs kinek!

Hiába ünnepel a szív,
a dal néma, mely visszahív.
Terólad szól fájó dalom,
szívemen ül a fájdalom.

Adnék virágot, ölelést,
mosolyt, jó szót, nem is kevést,
de lám már mindez hasztalan,
a szívem oly vigasztalan!

Mert ma az anyák napja van
és árvának érzem magam!
Hogy köszönhetném meg
neked amid már nincs: Az életet!

Hisz nem vagy itt már jó anyám,
szemed a mennyből néz le rám.
S tudom, ha lát, most mosolyog,
hisz ma is gyermeked vagyok.

S amíg csak élek az leszek,
s egyszer, ha én is elmegyek,
találkozunk majd odafenn,
ahol a lélek megpihen!

Leülök hát, s emlékezem,
összefonom a két kezem.
Behunyt szemmel imádkozom,
arcod szemem elé hozom.

Mert szíved szívemben lakik,
ott hozza szép virágait.
Köszöntelek e szép napon,
csak itt hiányzol még nagyon!

(Aranyosi Ervin verse)
Tetszett a cikk?

 

 

1001Virág cikkek

További cikkek »

 

...