Buglyos fátyolvirág

 

Illusztráció a buglyos fátyolvirágról

A buglyos fátyolvirág vagy egyszerűen csak fátyolvirág (Gypsophila paniculata) a szegfűvirágúak rendjébe, ezen belül a szegfűfélék családjába tartozó növényfaj, melyet boglyas fátyolvirágnak, illetve magyar szappangyökérnek is neveznek. Népies nevei: szappanozófű, patikai tajtékozófű, ebmankóró, boglyas dercefű.

Elterjedés, élőhelye Bugac homokbuckáin élő évelő növény. Virágzása június - július között tart.

A Közép- és Kelet-Európában őshonos növény inváziós faj Észak-Amerika nagy részén.

Megjelenés, jellemzők

Szára 0,5-1 méter magasra is megnőhet, felfele dús elágazásokban folytatódik, ízelt. Levelei 3-6 centiméter hosszúak, keresztben átellenesek, lándzsa alakúak, ép szélűek. Virágai aprók, fehéres színűek összetett bogot alkotnak a szárak végein. Gyökere karó alakú, kívül világosbarna, belül húsos sárgásfehér színű, 2 méter hosszúságra is megnőhet, vastagsága elérheti a 15 centimétert.

Hatóanyagok

Drogja a fehér magyar szappangyökér (Saponariae albae Hungaricae radix), amely nagy mennyiségű szaponint tartalmaz.

Gyógyhatás

Nyálkaoldó, köptető kanalas orvosság készül belőle.

Virágkötészet

Kultivált változata, a telt virágú Bristol Fairy a virágkötészet egyik legkedveltebb nyári díszítő virága („rezgő” népies néven is).

Egyéb felhasználás

Korábban finom kelmék tisztítására használták, illetve az ipar a különböző tisztítószerek habzóképességének növelésére használja.

Gyűjtés

A gyökerét gyűjtik, amelynek a kérgét eltávolítják, megtisztítva, felszeletelve szárítják.

Ha jobban megnézzük a vázában lévő virágot, azt vesszük észre, hogy egy kis csiga megbújt a a vékony levelek és ágak között.

Fátyolvirág nagyon alkalmas virágcsokrok díszítésére, még szárítva is.

Ezt a külső kép is igazolja. A hosszú szárral levágott liliommal szépen kiegészítik egymást.

Tartalom forrása: wikipédia

Kép és videó: saját